A korábbi évek (például a tavalyi) tapasztalataiból okulva próbáltam másképp felépíteni a frissítést, ehhez még anyut is segítségül hívtam, végül mégis (mint hamarosan kiderül) úgy jártam, mint tavaly.

Konkrét célom a versennyel kapcsolatban csupán az volt, hogy viszonylag egyenletes tempóban, a végén is lendületes futómozgással haladva fejezzem be a 12 órát.

Az első órákban nem is volt különösebb probléma, minden a terv szerint haladt, óvatosan kezdtem, a pulzus sem volt túlzottan magas, az időjárás is lehetett volna sokkal rosszabb (meleg volt, de gyakran bújt felhők mögé a nap, illetve folyamatosan fújt a szél, mozgott a levegő). Jól voltam, még a negyedik óra végén is frissnek éreztem magam fizikailag és mentálisan is. Éppen ekkortájt kezdett el egy kicsit hűlni a levegő, ami által a pulzusom is 140-re, majd még lejjebb esett, ez további biztató fejleménynek tűnt. Apróbb nehzéségek adódtak csak, de egyik sem bizonyult komolynak. Például a jobb lábamon a cipőfűzőbe túl szorosan kötöttem be a chip-et, és egy idő után nagyon szorította az egyik csontot a lábfejemen, pont azt, amelyikkel volt egy kis probléma néhány hete. Megálltam meglazítani, idővel szerencsére elmúlt. A másik lábamon a nagy lábujjamon a köröm fájdult meg, nem is értem miért, hiszen a cipő már rég kilyukadt ott, de aztán ez is elmúlt magától.

Az ötödik órában viszont egy olyan nehézség is előbukkant, ami később sokkal nagyobb galibát okozott. Először csak azt vettem észre, hogy nem nagyon kívánok enni semmit. Szomjas voltam folyamatosan, de csak vizet kívántam. Megpróbáltam magamba erőltetni némi szilárd táplálékot is, de rosszul esett, jött volna kifele, valószínűleg nem szívódott fel belőle semmi. Innentől (az ötödik órától) kezdve hosszú órákon át a vizen kivül a világon semmit nem fogyasztottam, márpedig ez messze nem kielégítő frissítő, hiszen az energiatartalma 0. Futás közben (még ha lassan futunk, akkor is) folyamatosan energiát égetünk (én ezen a versenyen az órám mérése szerint egészen pontosan 7200 kalóriát égettem el), ezt pótolni kell valahonnan, mert ha elmulasztjuk, előbb-utóbb baj lesz. És nemcsak az energiapótlás a gond, hanem például az izzadással távozó elektrolitok, ásványi anyagok folyamatos pótlása is.

A hatodik és hetedik órában már egyre rosszabbul voltam, ment még ugyan a futás, de egyre keservesebben. A nyolcadik órában már egyre többször meg kellett állnom, fejben is kezdtem összeomlani, és még nagyon hosszú idő volt hátra. Valahol a 80 és 85 km között már csak egy-egy köröket bírtam lefutni, azt is lassan, és egyre nehezebb volt mindig elindulni. Ekkor sétára váltottam, Timi elkísért egy körre. Csupán egy fél kört sikerült sétálni, olyan rosszul esett, hogy le kellett feküdnöm egy padra. Közben nagyon fáztam is már. Talán húsz percet lehettünk itt, közben anyuék is idetaláltak, hoztak némi frissítőt, amiből egy kicsit elfogadtam, sok folyadékkal sikerült valahogy lenyelnem.

Egerszegi Aszfaltszaggatók szaggatják a sárvári aszfaltot: Bálint, Roli, Rudi, Endre

Nagy nehezen feltápászkodtam és megpróbáltam sétálva befejezni ezt a kört. Mivel határozottan jobban ment, a következő kört futva teljesítettem. Aztán a következőt is, meg a következőt is. Már nem fáztam, sőt egy kicsit ki is melegedtem a futásban, pedig közben még az eső is szemerkélt. Hátra volt még nagyjából két és fél óra, és sikerült annyira feltámadnom, hogy ezt a maradék időt lényegében végigfussam. Négy-öt körönként kellett megállnom néhány percre, itt mindig kaptam egy kis szilárd táplálékot és folyadékot, amivel be tudtam fejezni a versenyt. Különösen a 11. órában ment jól a dolog, itt sorban futottam az 5:30-as kilométereket, és időnként a mozgásom is egészen rendezettnek, frissnek tűnt, meg is dícsértek érte többen a pálya széléről. Az utolsó órára azért a combom már eléggé elnehezedett, így némileg lelassultam, fejben igencsak erősnek kellett maradnom, hogy végig fussak, de ekkor már nem váltottam sehol sétára.

A sok kiesett idő miatt a végső eredményem 110 és fél km lett, ennél lényegesen többet vártam előzetesen. Hogy nem sikerült, nem foghatom sem az időjárásra, sem egyéb körülményekre, egyszerűen az emésztőrendszerem felmondta a szolgálatot, és így ennél több nem jöhetett ma össze. Egyelőre nyomozom az okát, és hogy hogyan lehetne legközelebb megoldani, vannak sejtéseim, de ezek még tisztázásra várnak. Most ennyi sikerült.

Rengetegen voltunk egyébként Zalaegerszegről (összesen 30-an, főleg váltósok), jó érzés volt, hogy szinte mindig biztatott valaki vagy mellettem futva vagy a pálya széléről.

Két nap eltelt a futás óta, így már "fel lehet mérni a károkat" is. Sérülést szerencsére nem szedtem össze. Közvetlenül a futás után igen rosszul voltam, a combizmom görcsölt, a hasam fájt, alig bírtam valamit aludni éjjel. Másnap viszont meglepően gyorsan rendeződött minden, egészen jó étvággyal ettem (volt is mit pótolni, hiszen 62-ről 58 kg-ra fogytam a futás közben), és egy kis kocogás után az izomlázam is elmúlt, sokkal gyorsabban, mint például egy maratoni verseny után szokott. Ez is azt mutatja, hogy izomzatilag nem futottam ki magam teljesen.

Egyelőre nem tudom, mi lesz a következő cél, de hamarosan kitalálom, és folytatom tovább az edzéseket!

Táv, tempó és pulzus óránkénti bontásban (a nyolcadik órában levettem a pulzusmérőt):

óra	össz.km	km	perc/km	pulzus
1	11,64	11,64	5:09	137
2	23,06	11,42	5:15	139
3	34,11	11,05	5:26	142
4	44,84	10,72	5:36	145
5	55,26	10,42	5:45	144
6	65,52	10,26	5:51	142
7	75,24	9,72	6:10	135
8	83,77	8,53	7:02	-
9	88,06	4,29	13:59	-
10	94,07	6,01	9:59	-
11	101,85	7,78	7:43	-
12	111,02	9,18	6:32	-