Bár nem sikerült a tervek szerint az április végi sárvári 12 órás versenyem, de úgy éreztem, viszonylag sokat edzettem rá és jó formában vagyok, szerettem volna letesztelni tehát még tavasszal, ez a forma mire lehet elég egy maratoni távon. Ehhez időpontnak május 16-át, szerda estét választottam, amikor is már kellő, két és fél hetes távolságban voltam Sárvártól. Az idővel nagy szerencsém volt, ezúttal kitettek magukért a meteorológusok is, hiszen pontosan bejött a már napok óta megjövendölt időjárás: szerda estére 10 fok körüli, hűvös idő várható, időnként szemerkélő esővel és erős (20-25 km/h) északi széllel. A szelet leszámítva nagyon szeretem az ilyen friss, oxigéndús levegőt, ilyenkor mindig jól megy a futás. Helyszínnek pedig a jól ismert, gyorsnak mondható Bagod-Zalalövő közti kerékpárút 10,55 km-es (hivatalos mérő által hitelesített) szakasza volt kijelölve, amit értelemszerűen négyszer kellett végigfutnom, Bagodból indulva és oda is érkezve.

 

(A kép ezen a pályán, de egy 
korábbi versenyen készült.
A mostani hűvös időben sokkal
jobban fel voltam öltözve.)

Azzal a szándékkal vágtam neki a távnak (segítőtársam, Korpa órája szerint pontban 17:36-kor), hogy megjavítsam az immár másfél éves maratoni egyéni csúcsomat (2010, Graz, 2:58:35). Korpától (aki pár hete szintén egyéni csúcsot futott Pozsonyban, méghozzá az utóbbi évek legerősebb zalai maratoni eredményével) négy helyen kaptam az előre elkészített frissítőket, no meg némi biztató szavakat.

 

Úgy alakult, hogy nem volt autóm, így Korpához hasonlóan bringán kellett kijutnom Bagodig. A 7,5 km-es távon nem akartam semennyi energiát pazarolni, éppen csak gurultam, a pulzusom alig néha emelkedett csak 90 fölé (ehhez képest 3:40-es tempóban, azaz 16-17 km/h-val közlekedtem, gondoltam, ez jó is lenne a maratonra is :D ). Korpa már ott várt, rövid bemelegítés, aztán indulás.

Mivel csupán egy edzésről volt szó, ezúttal nem tapasztaltam a szokásos verseny eleji drukkból semmit, sőt, kifejezetten lassan kúszott csak felfelé a pulzusom. Az elején elég komoly ellenszél volt, ehhez képest a tervezett 4:15 körüli tempóban csak 145 körül vert a szívem még az első km végén is (máskor ilyenkor már bőven 155 körül kalimpál, még szél nélkül is). Egyelőre könnyedén is esett a mozgás, csupán a mellkasomban volt egy kis szúrás (talán egy rossz levegővétel miatt), de később aztán az is elmúlt. Az első szakasz végére kapcsolódott be hozzám Korpa, aki aztán a 7.-től a 17. km végéig, azaz éppen 10 km hosszan futott velem. Az idő nagyon ideális volt, csupán a szél volt helyenként zavaró egy kicsit. Mivel a pálya vonalvezetése nagyjából keleti-nyugati irányú, ezért többnyire oldalról kaptam. Az erőssége, sőt az iránya is változó volt, előfordult, hogy kicsit szemből, egy kicsit hátulról fújt, de olyan is volt, ahol a bokrok, fák takarásában alig lehetett érezni.

Az első szakasz vége előtt nem sokkal, Zalacséb után egy harmadik aszfaltszaggatóval is szembetalálkoztunk, aki éppen itt edzett, de Keszei Bandi még nálunk is gyorsabban szedte a lábát, így nem álltunk le tereferélni, csak intettünk egymásnak (annyit mondott, "most nem állok be közétek", nyilván lassúnak találta a tempónkat). Szóval haladtam szépen az elején, az első fordulónál (azaz 10,55 km-nél 4:11 volt az átlagtempóm és 150 az átlagpulzus, ami még mindig kedvezőnek volt mondható). Ebből tulajdonképpen még bármilyen végeredmény lehetett volna mondjuk 2:50 és 3:00 között, de még nem akartam elkiabálni. Hogy azért ne legyek túl optimista, a 12-16 km-ek között kezdtem egy kicsit érezni az addig nagyon laza combjaimat. Talán nem pihentem rá kellően a futásra (hiszen végül is csak egy edzésről, nem versenyről volt szó), talán a bemelegítő biciklizés tett be egy kicsit (tavaly nyáron ültem utoljára nyeregben), talán nem pihentem még ki teljesen Sárvárt, talán csak hiányoznak a hosszabb tempós edzések, nem tudom, mindenesetre azért óvatosságra intett a dolog. A második szakaszon ennek ellenére nagyon szép tempóban (4:06) jöttem végig, de azért már nem esett olyan könnyedén, és a végére bizony a pulzusom is megemelkedett 155-160 közé. Így fordultam féltávnál 1:28 körüli idővel.

A harmadik szakaszon már igencsak kellett végig kapaszkodnom, amit a még magasabbra (immár 160 fölé) emelkedett pulzus is jelzett, de a tempót még sikerült tartani, 4:10 lett a harmadik negyed. Innen már csak 10,5 km volt hátra, de aki futott már maratont, az tudhatja, hogy lényegében csak itt kezdődik a verseny, az addigi könnyed futás után itt már kőkeményen küzdeni kell a fáradtság, a nehezedő izmok, az elsavasodás, stb... ellen. Így volt ez most is (olyan nagyon azért nem lepődtem meg rajta, hiszen szám szerint ez volt a 67. teljesített maratonom). Egyébként itt a végén szinte már folyamatosan szemerkélt, ugyanakkor a szél mintha egy kicsit alábbhagyott volna. Némileg ugyan folyamatosan lassulva (az utolsó szakasz átlagtempója 4:18 lett), de fejben tulajdonképpen végig koncentráltan és erősen futva értem el a 40. km-t, ahonnan már csak a hajrá volt hátra.

Ahogy az egy maratoni rekordhoz dukál, Bagodon ujjongó tömeg várta a befutómat! Na ez csak vicc, valójában egy árva lélek nem volt ott, csupán Korpa "Hajrá Roli, meglesz" kiáltását hallottam messziről az esős, szomorkás, sötétedő bagodi estében, aki itt már bringán jött utánam. A célba érve megállítottam az órát: 2:57:52, új maratoni csúcs!

Mivel már tényleg vészesen kezdett sötétedni, és hideg is volt, csupán 2-3 perc pihenő után nyeregbe pattantam én is, és Korpával hazagurultunk Egerszegre. Ezúton is szeretném neki megköszönni az asszisztálást, egyedül sokkal nehezebb lett volna, talán nem is sikerült volna a csúcsjavítás.

Az eredményről annyit, hogy nagyjából ez volt a realitás, örülök neki, hogy (ha vékonyan is, de) 35 évesen egy kicsit sikerült faragni az eddigi leggyorsabb maratoni eredményemből. Ezzel most egy kicsit helyrebillentettem a Sárváron megborult önbizalmamat, de továbbra is tartom magam az elhatározásomhoz, hogy egy darabig nem szeretnék versenyezni. De legalább most egy pozitív élménnyel "térhetek pihenőre".

Egy kis statisztika szokás szerint:
42,35 km
2:57:52
4:12 átlagtempó
159 átlagpulzus
2742 kalória

Grafikon és térkép (kattintásra nagyítható):

graf.JPG

map.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://maratonfuto.blog.hu/api/trackback/id/tr994521777

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nedus65 2012.05.19. 19:27:37

Gratulálok ! Edzésként , egyedül ...ez fantasztikusan jó futás !!! Szép volt nagyon !
süti beállítások módosítása